Kárpát-medencei nyersanyagokból készült kőeszközök felületi elváltozásainak kvalitatív és kvantitatív elemzése
Résumé
Az őskori régészeti kőeszközökön végzett nyomelemzés célja, hogy jellemezzük a felületi elváltozásaikat, s ezen keresztül meghatározzuk az eszközök funkcióit és leírjuk az egykori emberek technikával kapcsolatos viselkedését. A módszer megbízhatósága és megismételhetősége körül vannak viták, s a nyomelemzők számára a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy számszerűsíthető és megismételhető elemzéseket és értelmezéseket javasoljanak a tafonómiai (természetes eredetű) és az antropogén (az ember általi készítéssel és használattal összefüggő) nyomokra. A nyomok olyan kísérleti referencia-gyűjteményének a létrehozását céloztuk meg, amely elsősorban azokra a kőzettípusokra összpontosít, amelyek rendszeresen előkerülnek a magyarországi régészeti lelőhelyeken. Ez a gyűjtemény lehetővé teszi majd, hogy jellemezzük a készítés, a használat és a tafonómiai folyamatok domborzati bélyegeit. Ezek (optikai mikroszkópos megfigyeléssel történő) kvalitatív és (konfokális mikroszkópos felületmérésekkel történő) kvantitatív elemzésén keresztül vizsgáljuk majd, hogy 1) milyen mértékű a felületi elváltozások változékonysága, 2) milyen vizsgálati protokoll teszi lehetővé a felületi domborzati bélyegek azonosítását és jellemzését, 3) mik a megfelelő méréstani beállítások, amelyek lehetővé teszik az elváltozási folyamatok megkülönböztetését egymástól. Ebben a cikkben bemutatjuk annak az előkészítő kísérletnek az eredményeit, amelyben hat különböző nyersanyagból készült szilánkokkal munkáltunk meg csontot és nádat. Beigazolódott, hogy mindegyik szilánkon azonosíthatók a használati nyomok. A nyomok referencia-gyűjteményének első képei mellett röviden bemutatjuk a projekt következő lépéseit is.
Domaines
Archéologie et PréhistoireOrigine | Publication financée par une institution |
---|---|
Licence |